Magyar szerkezettár
🪄 
leemeli
→ leemel ⊕ i[Prs.Def.3Sg]




i[Prs.Def.3Sg]
____________________
kalapját
→ kalap ⊕ birtokos személyjel ⊕ -t







    birtokos személyjel
    
      cxn
    
    a birtokos személyét és számát jelző jel;
  





    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________



    a
    
 →
 az
  


____________________



    el
    
      
      
    
    
I.
      
        hsz
      
      
1.
        a szóban forgó helytől távolodva, ill. onnan egy távolabbi helyre.
        elvitte, el egészen amoda.
      

      
2.
        
          (msz-szerűen)
        
        
          <távozásra, ill. eltávolításra való erélyes felszólításként.>
        
        el innen!; el vele!
      

      
3.
        
          
 ▸
el van
        
      

    

    
II.
      
        ik
      
      
1.
        vhonnan távolodva, ill. távolodást előidézve.
        elutazik, ellök.
        
 | 
          a kiindulási ponttól egy távolabbi pontig jut(tat)va.
          elér, ellát, elküld [vmeddig].
        
        
 | 
          vhonnan vhova haladva, valaki, valami mellett elhaladva.
          elsuhan [előtte].
        
        
 | 
          
            <jelentéstömörítő igékben.>
          
          elkívánkozik, elijeszt.
        
      

      
2.
        valaminek az irányát, helyzetét, állapotát, tulajdonviszonyát megváltoztatva.
        elfordul, elkér, elad.
      

      
3.
        szét, ketté.
        elreped.
      

      
4.
        vhonnan szétterjedve, valamit egyre inkább betöltve.
        elborít, elhíresztel.
      

      
5.
        úgy távolodva vhova, ill. távolítva valakit, valamit, hogy ott már nem látható, nem érzékelhető.
        elsüllyed, eltitkol.
      

      
6.
        úgy, hogy valami teljesen elfogy v. elhasználódik.
        elissza [a vagyonát], elforr [a víz].
      

      
7.
        
          <mozzanatos cselekvés, történés megnevezésében, ill. a kezdő mozzanat kif-ére.>
        
        eldördül, elindul.
        
 | 
          
            <ugyanez visszaható névm-os kapcsolatokban.>
          
          elneveti magát.
        
      

      
8.
        
          <a cselekvés, történés fokozódásának v. kiteljesedésének kif-ére.>
        
        elszegényedik.
      

      
9.
        
          <a cselekvés, történés befejeződésének, lezárulásának kif-ére.>
        
        elolvas, elvirágzik.
      

      
10.
        gyak. pejor
        
          <a cselekvés, történés túlzott mértékének kif-ére.>
        
        elhízik.
      

      
11.
        pejor
        
          <rossz eredménnyel végzett cselekvés megnevezésére.>
        
        elnevel, elír.
      

      
12.
        
          <tartós, folyamatos, ill. elaprózott cselekvés, történés megnevezésében.>
        
        elborozgat, eléldegél.
        
 | 
          
            <annak kif-ére, hogy valaki, valami képes vmely (hosszabb) cselekvésre.>
          
          elálldogál; elgagyog [németül].
        
      

      
13.
        
          <a mondott cselekvés ellenkezőjének kif-ére.>
        
        elhasonul.
      

      
14.
        
          <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.>
        
        el-elbóbiskol.
      

    

    
[←elé
]

  


____________________



    valami
    
      
      
    
    
I.
      
        htl
        névm
      
      
1.
        meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés.
        valami van a zsebében; történt valami?;
        
          
 ▸
van köztük valami
        
        
 | 
          
            (szjellel)
          
          a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze.
          valamije elveszett; fáj valamid?
        
        
 | 
          ismeretlen v. sejtett fontos esemény.
          itt valami készül.
        
      

      
2.
        egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi).
        nem sok, de mégis valami;
        
          
 ▸
valami van a dologban
          
 ▸
mond valamit
        
        
 | 
          
            <kf mellett.>
          
          
            
 ▸
valamivel
          
          ma valamivel jobb a kedve.
        
      

      
3.
        jelentős dolog.
        ez már valami!;
        
          
 ▸
ez is valami?
          
 ▸
viszi valamire
          
 ▸
lesz belőle valami
        
      

      
4.
        
          (mn-ként)
        
        olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható.
        valami baj van; mutatok valami szépet.
        
 | 
          a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ...

          úgy él, mint valami kiskirály.
        
        
 | 
          kevéssé, pontatlanul ismert.
          valami lajos vagy kicsoda keresett.
        
        
 | 
          pejor
          ismeretlen és kevésre becsült.
          valami nővel tölti az idejét.
        
      

      
5.
        
          (mn-ként)
        
        egy kevés, valamennyi.
        valami időm még van.
      

      
6.
        
          (hsz-ként)
        
        biz
        körülbelül, mintegy.
        voltunk valami tízen.
      

      
7.
        
          (hsz-ként)
        
        biz
        
<fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül.
        valami szörnyű!
        
 | 
          
            
 ▸
nem valami
          
          nem valami jól sikerült.
        
      

    

    
II.
      
        von
        névm
      
      
1.
        nép rég
        ami (csak).
      

      
2.
        elav
        amilyen (csak).
      

    

    
III.
      
        fn
      
      
1.
        bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog.
        de furcsa valami ez!
      

      
2.
        ritk
        pompás, remek dolog.
        az aztán a valami!
      

    

  


____________________



    emel
    
      
      
    
    
      ts (és tn)
      ige
    
    
1.
      fölfelé mozgat.
      a halász lassan emeli a hálót.
      
 | 
        magasabb helyre, helyzetbe juttat.
        
          
 ▸
emeli poharát valakire, valamire
        
      
      
 | 
        
          (t. n.)
        
        ját
        
(osztás előtt a kártyacsomag egy részét) fölveszi, és alulra teszi.
      
      
 | 
        
          (t. n. is
)
        
        sp
        
(labdát) ívelő mozdulattal vhova juttat.
        a hálóba emel.
      
      
 | 
        valamit valaminek az elvégzésére a magasba emel.
        esküre emeli a kezét;
        
          
 ▸
kezet, botot  emel valakire
        
      
      
 | 
        vál
        vhol magasabban levőre irányít valamit.
        távcsövét a holdra emeli.
      
      
 | 
        
          ts
        
        
          
 ▸
valamennyit emel valamin
        
      
    

    
2.
      magasabbá tesz.
      emeli a víz szintjét.
      
 | 
        sajtó
        növel, nagyobb számúvá, fokúvá, mértékűvé tesz.
        emeli a fizetést, a létszámot.
      
      
 | 
        magasabb rendűvé, rangúvá tesz.
        ezredesi rangra emelték; emeli a színvonalat.
      
    

    
3.
      
        
 ▸
érvényre  törvényerőre emel
      
    

    
4.
      
<építményt> épít, állít.
      tornyot emel; szobrot emel valakinek, valaminek.
    

    
5.
      
<kif-ekben:> nyilvánít, bejelent.
      vádat emel;
      
        
 ▸
szót emel valaki, valami mellett  ellen, valakinek, valaminek az érdekében
      
    

    
[?fgr tőből]

  


____________________
kalapot
→ kalap ⊕ -t







    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________



    valaki
    
      
      
    
    
I.
      
        htl
        névm
      
      
1.
        meg nem határozott v. ismeretlen személy.
        valaki járt itt; valaki más.
        
 | 
          
            
 ▸
van valakije
          
        
      

      
2.
        
<ált. alanyként:> az ember.
        azt hihetné valaki, hogy ...

      

      
3.
        ritk
        bárki.
        ha valakinek is szólsz, baj lesz.
      

    

    
II.
      
        von
        névm
      
      elav
      aki (csak).
    

    
III.
      
        fn
      
      
1.
        kissé biz
        ember, személy.
        a barátja pénzes valaki!
      

      
2.
        jelentős személy.
        a gyárban ő már valaki!
      

    

  



  


  


A
nyelv
valójában
nem
szavakból, hanem
szerkezetekből áll,
nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.





A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant.

A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg,
és elérhető külön a diasor is.

  


  

Publikációk



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024–2025